Forradalmi vezérlés a forradalmi OLPC-hez
Az OLPC projekt nem csupán olcsó hardvert hozott létre, hanem egy eredeti, nyílt forráskódú szoftverkörnyezetet is. A MacOS elutasítása és a Linuxra épülő Sugar rendszer választása egy új oktatási környezetet teremtett, amelyben a gyerekek programozhattak és szabadon kísérletezhettek a kóddal. A készülék tervezésekor a strapabíró kialakítás és az alacsony energiafogyasztás kapta a főszerepet. Részletek itt »
Vajon átveszi az irányítást felettünk a mesterséges intelligencia?
Lehet, hogy a sci-fi írók elképzelései valóra válnak és a mesterséges intelligencia egyszer átveszi az uralmat a világ és az emberiség felett? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ilyen forgatókönyvek ne valósuljanak meg? Részletek itt »
A jövő ígéretes akkumulátorai
A mai kor kedvez az akkumulátoroknak. Szükségünk van arra, hogy a megújuló energiaforrásokkal megtermelt energia egy részét eltároljuk, könnyű akkumulátorokat akarunk az elektromos autókba, és az utóbbi időben egyre gyakrabban nosztalgiázunk a régi Nokiák hosszú, egyetlen töltéssel is kitartó üzemidejéről. A jövőben valószínűleg elhagyjuk a jelenlegi lítiumion-akkumulátorokat, és más típus váltja fel őket. Hogy melyik? Ezt megtudod a következő cikkből! Részletek itt »
A mesterséges intelligencia különös története – a bábjátéktól a neurális hálózatokig
A mesterséges intelligencia talán nem is úgy fejlődött, ahogy gondolnánk. Eredete az ókorig nyúl vissza, már a híres írók is gondolkodtak a mesterséges emberekről. Hogyan jutottunk el végül a mechanikus automatáktól a modern kibernetikáig? Erről olvashatsz röviden ebben a cikkben. Részletek itt »
OLPC: Számítógép minden gyereknek?
A One Laptop Per Child (OLPC) kezdeményezés célja az volt, hogy olcsó laptopokat juttasson a világ legszegényebb régióiba. A technológiai kihívások ellenére sikerült ellenálló és innovatív számítógépeket létrehozni, amelyek segíteni kívánták az oktatást és növelni a gyerekek számítógépes műveltségét a harmadik világban. Részletek itt »
Clive Sinclair és a mindenki számára elérhető számítógépek
Clive Sinclair forradalmat indított a személyi számítógépek világába olcsó modelljeivel, például a ZX Spectrummal. Innovatív megközelítése a technológiák miniaturizálásában és elérhetővé tételében egy egész felhasználógenerációt inspirált, és megalapozta a modern számítógépes rendszerek miniaturizálását. Részletek itt »
A jövő víziója: Alan Kay Dynabookja
Alan Kay 1972-ben mutatta be a Dynabook koncepcióját, egy gyerekeknek szánt, hordozható számítógépet érintőképernyővel, grafikus felülettel és egész napos üzemidővel. Bár a korabeli technológia még nem volt kész rá, Kay víziója előrevetítette a mai tableteket és azok felhasználását az oktatásban. Részletek itt »
Netbookok: Lassú, de olcsó laptopok. Miért tűntek el mára?
A netbookok, mint például az Asus Eee PC, olcsó és könnyen hordozható készülékek voltak, amelyek ideálisak voltak az alapvető munkára és az internetezésre. Bár lassabb teljesítményt és szerényebb minőséget kínáltak, kedvező áruk miatt rendkívül jól fogytak. Az iPad megjelenésével azonban csökkent a népszerűségük, és idővel az okostelefonok, a tabletek, valamint a Chromebookok vették át a helyüket. Részletek itt »
Streaming válaszúton: A digitális terjesztés válsága
Mi történik akkor, amikor az alkotók védelmére létrehozott szabályok magát a kultúrát kezdik rombolni? A streamingnek a kalózkodás megoldásának kellett volna lennie, ám egy közös platform helyett ma már szolgáltatások sokasága létezik, amelyek alig versenyeznek egymással. Olvasd el Michal Rybka Kalózkodás története című sorozatának utolsó részét. Részletek itt »
„Univerzális számítógép”: Mi számít valójában számítógépnek, és mi nem?
Tudtad, hogy jóval az univerzális számítógépek megszületése előtt már léteztek gépek, melyek kizárólag egyetlen feladat ellátására készültek? Ezek a speciális eszközök és vezérlők bizonyos funkciókat olyan precizitással és megbízhatósággal láttak el, amit ma már természetesnek tartunk. A cikkben nemcsak történetüket, hanem mai alkalmazásukat is bemutatjuk, hiszen bár számítási kapacitásukkal nem tűnnek ki, a modern világ működése elképzelhetetlen nélkülük. Részletek itt »
A történelem első számítógépe: Az antiküthérai szerkezet
Az antiküthérai mechanizmus egy titokzatos ókori szerkezet, amely a maga korában a fejlett technológiájával lenyűgözte a világot. Több mint 2 000 éves eszközként ez volt az első analóg számítógép a világon, amely képes volt előre jelezni a bolygók mozgását, a napfogyatkozásokat, sőt az olimpiai játékok időpontját is. Tudjuk, hogy a görög egy fejlett és intelligens nép volt, mégis felmerül a kérdés: hogyan jöhetett létre egy ilyen szerkezet abban az időben, és miért csak egyetlen példány maradt fenn? Az alábbiakban megismerheted annak az egyedülálló eszköznek a történetét, amely megváltoztatta a szemléletünket az ókori civilizációk képességeiről. Részletek itt »
Automatonok – a praktikus megoldásoktól az egészen őrült ötletekig
Az első automaták már a hellenizmus korában megjelentek – például szenteltvizet adagoló szerkezetek formájában. Vajon ezek a gépek a robotok korai elődeinek tekinthetők, vagy csupán ügyesen megalkotott mechanikus szerkezetek voltak? Cikksorozatunk következő részéből erre is választ kapsz. Részletek itt »
A Pascaline, avagy hogyan könnyíthetjük meg a matematikai számításokat?
Blaise Pascal nemcsak a folyadékok és gázok fizikai állapotát írta le, amit az iskolában tanultunk, hanem ügyes feltaláló is volt: ő alkotta meg az első mechanikus számológépet. Bár akkoriban nem lett belőle nagy üzleti siker, ma már tudjuk, hogy a világnak nagyon is szüksége volt rá. A következő cikk nemcsak Pascal számológépéről szól, hanem más mechanikus számológépekről is, amelyekből később kialakultak a mai elektronikus számológépek. Részletek itt »
Ballisztikai számítógépek: Nagy-Britannia profi a tengeri hadviselésben!
A technológiai áttörések és a matematikai számítások alapjaiban formálták át a hadviselést. A 19. és a 20. század tengeri csatái már egészen másképp zajlottak, mint korábban: a rövid távolságú, hagyományos ágyús sortüzek korát felváltották a precíz, számításokra épülő rendszerek. A tengerészeknek új módszerekhez kellett alkalmazkodniuk, ahol a győzelem kulcsa egyre inkább a tudomány és a pontosság lett. Fedezd fel, hogyan fejlődött a haditengerészet, és miként növelte a matematika a hadihajók hatékonyságát és találati pontosságát. Ez a cikk a tengeri hadviselés világába vezet, és bemutatja azokat az innovációkat, amelyek gyökeresen megváltoztatták a csaták végkifejletét. Részletek itt »
Kódfejtés: Már csak egy lépés az univerzális számítógép felé
Ismerd meg Alan Turing, a zseniális matematikus történetét, aki az Enigma-kód feltörésével jelentősen befolyásolta a második világháború menetét, és egyben lefektette a mai informatika alapjait. Hogyan hatottak az ő módszerei a modern számítógépek fejlődésére, és milyen az ideális Turing-gép? Cikkünk ezekre a kérdésekre ad választ. Részletek itt »
Mint a Star Wars-ban: Második világháborús repülőgép-számítógépek
Bizonyára hallottál már a Manhattan-projektről és az atombomba létrehozásáról, de azt tudtad-e, hogy ez a projekt csak a második legdrágább volt? A valaha volt legdrágább projekt a B-29 bombázó fejlesztése volt. Igen, éppen az a gép, amely ledobta az atombombákat Japánra. A következő cikkből megtudhatod, miben volt ez a repülőgép különleges, és hogyan segítette a Szövetségeseket a második világháború győzelmében. Részletek itt »
Mikrokontrollerek: A digitális világ láthatatlan munkásai
Ha azt gondolod, hogy a chipválság téged nem érint, nagyot tévedsz. A hűtőszekrényed? Tele van mikrokontrollerekkel. A mikrohullámú sütőd? Szintén mikrokontrollerek dolgoznak benne. Az autódról pedig jobb, ha nem is beszélünk… Tudj meg többet ezekről a kis számítógépekről a következő cikkünkből. Részletek itt »
Digitális örökség és digitális jövő
Napjainkban a legtöbb adat, amihez hozzáférsz, digitális formában létezik. Az e-mailektől a fényképeken át a videókig – ma már alig marad valami papíron. Ez azonban problémát jelenthet, mert egy olyan új korszakba lépünk, ahol nem világos, meddig lesznek olvashatók az egyes adathordozók, lesznek-e még eszközök a régi médiák leolvasására, és képesek leszünk-e dekódolni a régi fájlformátumokat. Részletek itt »
Mik azok a processzorarchitektúrák?
Jön a harmadik nagy forradalom a processzorok világában! A jól ismert x86 és ARM architektúrák mellett érkezik a RISC-V, a fiatal kihívó, ami alapjaiban formálhatja át a számítógépek jövőjét. Tudd meg, miért olyan vonzó ez a nyílt és ingyenes architektúra a hardvergyártók számára, és miért fektet Kína milliárdokat a fejlesztésébe. Tekints be egy olyan világba, ahol a számítástechnika történetének új fejezete íródik. Részletek itt »
