Mire valók a blender és a burnisher ceruzák?
A blender és a burnisher speciális ceruzák, amelyek jelentősen kibővítik a rajzolás lehetőségeit. A blender lágyítja az átmeneteket és összemossa a színeket, míg a burnisher fényt ad a rajznak és védi a kész alkotást. Ismerd meg, hogyan használhatod ezeket az eszközöket a professzionális eredmények eléréséhez! Részletek itt »
Haladó technikák akvarell ceruzákkal
Az akvarellceruzák számos technikai lehetőséget kínálnak, a száraz rajzolástól a vízzel történő elmosásig. Ismerd meg azokat a haladó módszereket, amelyekkel különböző technikákat kombinálhatsz a finom átmenetek, textúrák és kifejező hatások eléréséhez. Tanuld meg, hogyan válaszd ki a megfelelő papírt és eszközöket a professzionális eredmények érdekében. Részletek itt »
A megfelelő papír kiválasztása valóban fontos
A megfelelő papír kiválasztása jelentősen befolyásolhatja alkotásaid végeredményét. Akár ceruzával rajzolsz, akár akvarellel festesz, a minőségi papír elengedhetetlen a kiváló eredmények eléréséhez. Ismerd meg, milyen papírt érdemes választanod, és miért térül meg a ráfordított befektetés! Részletek itt »
A rajzolás nem ördöngösség!
A rajzolás ma egyszerűbb, mint valaha! Nem számít, hogy kezdő vagy tapasztalt alkotó vagy, fedezd fel a ceruzarajzolás örömét és az alapvető technikákat. A rajzolás segít kikapcsolódni, összpontosítani, és nyugalmat hoz a mindennapokba. Részletek itt »
Modern akkumulátorok: nikkel és lítium
A lítium az utóbbi időben sokat emlegetett téma, és ez egyáltalán nem véletlen. Az elektromos energia tárolása iránti igény óriási, ráadásul mindenki a lehető legvékonyabb, ideális esetben akár egy hétig is üzemelő mobiltelefont szeretne. Jelenleg többféle lítiumakkumulátor-típus létezik, a következő cikkben pedig a legelterjedtebbekre összpontosítunk. Melyek ezek, és hol találkozhatunk velük? Részletek itt »
Akkumulátorok a múltban
Egyszer csak egy ember egymásra pakolt néhány lemezt, és felfedezte, hogy együtt bizonyos feszültséget és áramot hoznak létre. Azóta az ilyen típusú akkumulátorok nemcsak jóval kisebbek lettek, hanem kapacitásuk is a többszörösére nőtt. Hogy hogyan alakult a történet, és miként jutottunk el a mai lítiumion-akkumulátorokig, azt a következő cikkben magyarázza el Michal Rybka. Részletek itt »
Hogyan gondoskodj a számítógépedről, hogy ne süljön meg?
Hogyan tarthatod tökéletes állapotban a számítógépedet, és hogyan akadályozhatod meg a túlmelegedést? A megfelelő hűtés és a hőmérséklet ellenőrzése elengedhetetlen a játékkonzolok és a gamer PC-k teljesítménye és élettartama szempontjából is. Cikkünkben tanácsot adunk, hogyan válaszd ki a megfelelő hűtést, milyen gyakran tisztítsd a számítógépedet, és miként előzheted meg a túlmelegedés okozta károsodást. Velünk nem fogod elhanyagolni a PC karbantartását! Részletek itt »
A modern számítógépek hűtése
Minden technikánk egyik fő problémája a hő, amelyet az „epicentrumból” igyekszünk olyan helyre elvezetni, ahol már nem okoz kárt. De hogyan érhetjük ezt el? És mi történne, ha a hőbiztosítékok meghibásodnának, és a hűtés nem indulna el időben? Erre ad választ a következő cikk, Michal Rybka tollából, a Számítógépek és termodinamika sorozatból. Részletek itt »
Miért keletkezik hő a számítógépekben?
A meleget leginkább a nyári hónapokban szeretjük, de télen sem utasítjuk vissza a lehetőséget, hogy felmelegedjünk a kályha mellett. Ha elektromos fűtőberendezésről van szó, ez azon kevés esetek egyike, amikor kifejezetten a lehető legnagyobb hőveszteségre törekszünk. Minden más esetben viszont zavar minket az elektromos eszközök által termelt hő. Milyen jelenségek – a jól ismert elektromos ellenálláson kívül – okozzák még a számítógépek melegedését? Kiderül Michal Rybka cikkéből. Részletek itt »
Az energiamegmaradás kettős hatása az univerzumban
Az élet az univerzumban nem is olyan egyszerű, mint amilyennek tűnhet. A múltban például bolygónkat folyamatosan meteoritok bombázták, és egy hatalmas becsapódás egy időre a földi élővilág jelentős részét is kipusztította. Éppen ezért érdemes minden pillanatát kiélvezni. Kezdheted akár a következő cikkel is, amely a termodinamika három törvényét mutatja be. Unalmas olvasmány biztosan nem lesz! Részletek itt »
Mi az a termodinamika, és miért fontos?
Ne aggódj, nem fogunk fizikából vizsgáztatni. De a sorozat elején szükséges tisztázni néhány alapfogalmat. Mindenekelőtt érdemes felidézni, hogy bolygónkon minden folyamat valamilyen veszteséggel jár, és ez a számítógépek világában is megjelenik. Nézzük át röviden a termodinamika alapjait, úgy, ahogy az iskolában tanultuk, és gondoljuk végig az ebből fakadó összefüggéseket. Részletek itt »
A processzorarchitektúrák jövője: Gyors fejlődés, előre nem ismert hatások
Teljesítmény szempontjából a RISC-V processzorok jelenleg nem vetekedhetnek a modern x86 és ARM architektúrákkal, és valószínűsíthető, hogy még évekig nem jelentenek komoly konkurenciát. Jelenleg a legolcsóbb Intel és AMD processzorok is elképesztő teljesítményt nyújtanak, miközben az áruk is észszerű – az Apple Silicon fejlett processzorai pedig a Macbookokban kínálnak páratlan teljesítményt alacsony fogyasztás és hosszú üzemidő mellett. Részletek itt »
Mit jelent a RISC-V „nyílt” architektúrája?
Sokak számára félreérthető, mit is jelent valójában a nyílt architektúra, és hogy ha a nyílt RISC-V specifikációk alapján saját processzort tervezel, vajon azt bárki gyárthatja-e. A válasz egyértelmű: nem. A nyílt specifikáció azt jelenti, hogy van egy pontos leírás arról, mit kell teljesítenie a processzorodnak, hogy RISC-V kompatibilisnek lehessen nevezni, és ezt a specifikációt engedély vagy díj fizetése nélkül szabadon használhatod. Részletek itt »
A RISC-V a gyakorlatban: a fejlesztői készletektől az első kereskedelmi számítógépekig
A RISC-V még nem kínál olyan processzorokat, amelyek versenyképesek lennének az ARM‑mal, és pláne nem az x86 architektúrájú processzorokkal szemben. Jelenleg inkább kísérleti prototípusok, fejlesztői verziók és alkalmazásfejlesztői rendszerek (devkit-ek) érhetők el. A legtöbb processzor teljesítménye inkább a régi Core2 Duo szintjével összehasonlítható, ami ma már nagyon elavultnak számít. Ha tehát a mindennapi használatra alkalmas gépet keresel, a jelenlegi RISC-V rendszerek még nem megfelelőek. Részletek itt »
A RISC-V okos felépítése
A RISC-V eleganciája nem csupán abban rejlik, hogy nyílt architektúrájú, hanem abban is, hogy már a kezdetektől moduláris felépítéssel tervezték. Míg az x86 több mint ezer utasítást, az ARM több százat tartalmaz, a RISC-V alapverziója mindössze 40 utasítást foglal magában, ha pedig a gyártó többre vágyik, utasításkiegészítéseket (extensions) alkalmazhat. Részletek itt »Miért született meg a RISC-V?
Abban a helyzetben, amikor a legelterjedtebb processzorarchitektúrákat gyakorlatilag három vállalat ellenőrzi – és mindegyikük bizonyos mértékben ki van téve a Nyugat esetleges korlátozásainak – a Berkeley Egyetem akadémikusai elkezdtek azon a kérdésen gondolkodni, hogy lehetséges lenne-e a nyílt architektúra (Open Architecture) irányába elindulni. Részletek itt »
Mikrokontrollerek – az IT-világ láthatatlan építőkövei
A RISC-V kifejezetten mikrokontrollerekhez lett tervezve – ezek apró számítógépek, amelyeket egyetlen chipbe integrálnak, gyakran SoC-ként (System-on-a-Chip) is emlegetik őket. Elképesztően nagy mennyiségben gyártják őket: míg 2015-ben 22 milliárd mikrokontrollert állítottak elő, 2021-re már 31 milliárdnál tartott a számuk. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy évente majdnem négy mikrokontroller jut minden egyes emberre a Földön! Részletek itt »
A tajvani digitális pajzs, avagy miért fontos a RISC-V Kína számára
Tajvan, régi nevén Formosa, és Kína jelenleg nagyon feszült kapcsolatban állnak egymással. A helyzetet tovább bonyolítja a közös, kaotikus történelmük, amely számos politikai és gazdasági feszültség forrása. Részletek itt »
Szerzői jogi bonyodalmak és a hardver feletti ellenőrzés
Egy jelentős tényező, ami az Open Source és a nyílt architektúrák mozgalmának kialakulásához vezetett, a szabadalmi viták voltak, amelyek gátolták a technológiai fejlődést. Eredetileg a szerzői jog és a szabadalom az egyéni feltalálókat hivatott védeni a nagyvállalatokkal szemben, amelyek gyakran ellopták az ötleteiket. A szellemi tulajdonra vonatkozó jogok bevezetése sok szempontból javított a helyzeten, de nem teljesen: a nagy cégek gyakran egyszerűen kivárták a szabadalmak lejártát, vagy hosszadalmas, költséges jogi vitákba bonyolódtak a feltalálókkal. Részletek itt »
